Címünk 4026 Debrecen, Mester utca 1.
O-24-ben hívható O-24-ben hívható: 52/447-724

Család- és Gyermekjóléti Szolgálat

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat általános feladatai

A családsegítés szolgáltatás elemei

  • szociális segítőmunka,
  • szociális információs szolgáltatás biztosítása,
  • a legkorábbi segítségnyújtás érdekében a családok körében fellépő szociális feszültségek okainak feltárása, a felszámolásukra javaslat készítése,
  • a terület lakosságának szociális állapotát veszélyeztető tényezők felmérése, az adatok elemzése,
  • a veszélyeztetettség okainak megelőzése, egyéni és csoportos preventív módszerek tervezése,
  • javaslattétel a terület sajátos szociális problémáinak megoldására,
  • Debrecen város vonatkozásában szociális térkép készítésében és folyamatos gondozásában részvétel,
  • a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása,
  • a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése,
  • a szociális válságkezelés (krízisintervenció),
  • jogi, pszichológiai tanácsadás szervezése,
  • szociális, életvezetési, mentálhigiénés és ügyintézési tanácsadás nyújtása,
  • az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció), konfliktuskezelő és mediációs szolgáltatás szervezése,
  • a speciális élethelyzetű egyének ügyeinek intézése, támogatásuk megszervezése,
  • a speciális csoportok szervezése, működtetése,
  • a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
  • a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése.

Az adósságkezelési szolgáltatás elemei

A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó, szociálisan rászoruló személy részére adósságcsökkentési támogatás megállapításáról a polgármester dönt.

A települési önkormányzat a DMJV Család- és Gyermekjóléti Központjával kötött megállapodás alapján az adósságcsökkentési támogatás részeként adósságkezelési tanácsadást működtet.

Az adósságcsökkentési támogatás elsődleges célja a hátralék halmozódási ütemének csökkentése, megállítása. Másodsorban a teljes közüzemi hátralék kifizetésére irányuló törekvés.

Az adósságkezelési tanácsadás feladatai:

  • tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
  • komplex szociális segítő munkát végez,
  • az eladósodás okainak feltárása, következményeinek feltérképezése, életviteli alternatívák keresése az adósságcsapdából való kikerülés érdekében,
  • a háztartás fizetési kapacitásának és készségének vizsgálata,
  • esetnapló kitöltése,
  • együttműködési megállapodás megkötése,
  • hátralékkezelési terv készítése,
  • háztartásgazdálkodásban való segítségnyújtás (háztartási napló vezetése),
  • rendszeres, legalább havonta egy alkalommal kapcsolattartás az ügyféllel, figyelemmel kísérni a megállapodásban foglaltak betartását,
  • az adósságcsökkentési támogatásban résztvevő ügyfelek számára havonta klub foglakozások tartása,
  • szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, illetve jelzi az adós fizetési képességének megváltozását,
  • jelenléti ívet és nyilvántartást vezet az adósságcsökkentési tanácsadásban való részvételről,
  • kapcsolattartás szolgáltatókkal (E.ON Kft., Hőszolgáltató Zrt., Cívis Ház Zrt., Debreceni Vízmű Zrt., DHK Zrt,)
  • amennyiben az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe a családsegítő írásos jelzéssel él Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya felé,
  • kapcsolattartás a Szociális Osztállyal,
  • az ügyfelek által befizetett és bemutatott önrész valamint tárgyhavi számlák megküldése minden hónap 20-ig a Szociális Osztály részére,
  • havi törlesztési kötelezettségről kimutatás, táblázat készítése, ezek megküldése a Szociális Osztály felé,
  • az adósságkezelési folyamat értékelése.

A gyermekjóléti szolgáltatás elemei

  • tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja
    1. a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével,
    2. a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
    3. a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről, elérhetőségéről,
    4. az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.
  • a szociális segítőmunka keretében
    1. segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében,
    2. az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,
    3. koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését,
    4. az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez,
    5. a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és
    6. közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.
    7. a szociális segítőmunka során valamennyi család esetében éves átlagban havi három személyes találkozást szervez meg és dokumentál.
  • Az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében
    1. folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit,
    2. a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében,
    3. a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és
    4. segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
  • A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából
    1. szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a nehéz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és
    2. kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél hasonló programok megszervezését.
  • A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében
    1. segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez,
    2. tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,
    3. a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít,
    4. a gyámhivatal felkérésére tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

Amennyiben a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez.

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat haladéktalanul, a központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére.

A család- és gyermekjóléti szolgálat feladatai a menekültek vagy oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében

  • Szükség szerint a lakhatási lehetőségek (ingatlanközvetítő irodák, albérleti lehetőségek) felkutatása.
  • Munkalehetőségek, a tanulmányi, nyelvoktatási lehetőségek felkutatása.
  • A munkaügyi központtal való kapcsolatfelvétel (tájékoztatást kell adni az elérhetőségéről, ügyfélfogadási rendjéről, idejéről és a kapcsolattartó személyéről).
  • Más intézményekkel, helyi önkormányzattal, helyi közösségekkel, civil szervezetekkel és igény szerint egyházakkal való kapcsolatfelvételben való segítségnyújtás.
  • A jogszabály szerint a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata továbbá a menekültek részére rendszeres kapcsolattartási alkalom biztosítása, a gondozási terv megvalósításáról, illetve a menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének előrehaladásáról szóló beszámoló és környezettanulmány elkészítése, valamint minden hónap 5. napjáig igazolni az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, integrációs támogatásban részesülő menekültek és oltalmazottak számát és személyi adatait a menekültügyi hatóság számára.
  • A menekültek és oltalmazottak elsődleges szükségletei az életútjukból és jelenlegi helyzetükből fakadó pszichológiai-mentális problémák feldolgozásának elősegítése.

A nyelvi problémák áthidalása érdekében fontos a tolmácsolás biztosítása. A kulturális különbségekből (pl. származási országban megszokott nemi egyenlőtlenségi viszonyok) és az egyéni életútban fellelhető krízisekből (pl. a származási országban vagy menekülés közben átélt nemi erőszak) fakadó problémák megelőzése érdekében, azt figyelembe véve kell meghatározni, hogy nő vagy férfi családsegítő foglalkozzon a szolgáltatást igénybe vevő személlyel.   Az integrációs szerződés megkötését követően a menekültügyi hatóság tájékoztatja az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot az integrációs szerződés megkötésének tényéről. A család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjének az integrációs szerződés megkötését követően 30 napon belül gondozási tervet kell készítenie a menekült vagy oltalmazott személlyel, amelyet a menekültügyi hatóság felé kell megküldenie. A szociális segítőmunka teljes szolgáltatási köre biztosítandó a menekültek és oltalmazottak számára. Mindezek mellett jogszabályban rögzített feladat a kontrollfunkció ellátása is (havi jelentés az illetékességi területén tartózkodó menekült és oltalmazott személyek megjelölésével, környezettanulmány, féléves jelentés a gondozási terv végrehajtásáról, azonnali jelzési kötelezettség a menekült vagy oltalmazott személy körülményeiben bekövetkező változásról). A családsegítő feladata megvizsgálni, hogy a menekült vagy oltalmazott személy, illetőleg a vele élő családtagjai rendelkeznek-e azokkal az okmányokkal, amelyek a magyarországi életükhöz elengedhetetlenek (pl. személyazonosító iratok, TB kártya, bankszámla), továbbá hogy az esetlegesen a menekülttel érkező gyermek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek teljesültek-e. Feladat a menekült vagy oltalmazott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásának elősegítése. Ha a menekült vagy oltalmazott személy nem jelenik meg az előírt 30 napon belüli kapcsolatfelvétel 3. hetében sem, a családsegítő felszólítást küld, amennyiben ismert a lakcíme, az általa beszélt, ismert nyelven, előnyomtatott értesítőn. A menekült vagy oltalmazott személyekkel kapcsolatos integrációs feladatok ellátása az adminisztráció szempontjából nem tér el az általános nyilvántartásoktól. Első félévben heti rendszerességgel biztosítani kell az ügyfélfogadást, következő félévben havi rendszerességgel, majd ezt követően a kötelezettség megszűnik, de az ügyfél kérésére tovább folytatható a munka.

Pszichológiai tanácsadás

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja a Mester utcai székhelyén, ezen kívül a Debrecen, Böszörményi út 68. szám, Debrecen, Süveg u. 3. szám, Debrecen, Víztorony u. 13. szám alatti telephelyeken naponta, Debrecen, Pacikert u. 1. szám alatt hetente négy alkalommal, Hajdúsámsonban hetente egy alkalommal biztosít tanácsadást. A tanácsadó a Központnál és Szolgálatoknál jelentkező egyének és családok számára igény és lehetőség szerint pszichológiai konzultációt végez. Ennek során elvégzi a pszichológiai explorációt és szükséges esetben a pszichológiai tesztvizsgálatokat. Amennyiben a konzultáció során veszélyeztető tényezőket tapasztal, jelzéssel él a szakmai vezető irányába. Az azonnali beavatkozást követelő esetekben haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. A vizsgálati szakasz lezárása után konkrétan meghatározza a problémát, és megállapodást köt az ügyféllel a további közös munka folytatásáról vagy lezárásáról. Szükséges esetben – a klienssel kötött megállapodás alapján – elvégzi az egyén vagy család pszichológiai gondozását. Bekapcsolódik a Központnál és Szolgálatoknál végzett közösséggondozó és prevenciós munkába. A Központ és Szolgálatok munkatársai számára esetmegbeszélő csoportokat vezet, ahol lehetőséget és szakmai hátteret biztosít az esetvezetéssel kapcsolatos problémák megfogalmazására, és megoldások kimunkálására. Igény és lehetőség szerint bekapcsolódik a családsegítő és esetmenedzser kollégák által végzett gondozási folyamatba. Lehetőség szerint részt vesz az esetkonferenciákon és tartja a kapcsolatot az esetben dolgozó más segítő szakemberekkel. Hatósági intézkedés esetén jelzi az esetmenedzsernek a kliens vagy család megfelelő együttműködését vagy együttműködésének hiányát.

Jogi tanácsadás

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja székhelyén, (4026 Debrecen, Mester u. 1.) heti egy alkalommal biztosít jogi tanácsadást, érdekképviselet nélkül. Debrecen, Böszörményi út 68. szám alatt heti egy alkalommal és a Debrecen-Józsa, Felsőjózsai u. 7. szám alatt kéthetente egy alkalommal.

A szolgáltatás igénybevétele az ügyfelek számára ingyenes.

Fejlesztő pedagógiai szolgáltatás

Célja, hogy segítsük a hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket tanulmányaik felzárkóztatásában. A tanév során folyamatosan biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel lehetőségét, emellett nyári pótvizsgára való felkészítést is szervezünk.

A fejlesztőpedagógus feladatát a Debrecen, Mester u. 1. szám alatti székhelyen heti egy alkalommal, Debrecen, Víztorony u. 13. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Süveg u. 3. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Pacikert u. 1. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Böszörményi út 68. szám alatt heti három alkalommal látja el.

A szolgáltatás igénybevétele az ügyfelek számára ingyenes.

Családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja a székhelyén, Debrecen, Böszörményi út 68. szám, Debrecen, Süveg u. 3. szám, Debrecen, Víztorony u. 13. szám alatti telephelyeken naponta, Debrecen, Pacikert u. 1. szám alatt hetente négy alkalommal van lehetőség igénybe venni (a pszichológusi tanácsadás időkeretében) szükség szerint, Hajdúsámsonban hetente egy alkalommal biztosít tanácsadást.

Pár- és családkonzultáció segíthet, ha a család egy tagjánál alakult ki valamilyen probléma, és ő a családdal együtt él, és a kialakult helyzet hatással van az együtt élő, vagy akár a tágabb család tagjaira is (például tanulási zavar alakult ki a gyereknél, krónikus betegséggel küzd valaki a családban). Megkönnyítheti az előrelépést olyan nehezen megfogalmazható helyzetekben is, amikor sok vita, veszekedés van a családtagok között, de ezek okait nem sikerül konkrétabban megfogalmazni (pl.: szülő-gyerek, testvér konfliktusok, párkapcsolati krízisek). Fontos, hogy a pár- és családkonzultáció során a család minden tagja elmondhassa véleményét. Általában akik a legérintettebbek a problémában, azok vannak jelen a családterápiás üléseken. Párkonzultáció, párterápia esetén a pár mindkét tagja; míg családkonzultáción, családterápián akár több generáció is jelen lehet. Az első interjú során a terapeuták és a résztvevő felek közösen megfogalmazzák a családterápiás célt, megállapodnak az ülések számában. A további üléseken a családterápiás módszer közül a pár, illetve család által hozott nehézség megoldására legmegfelelőbbeket alkalmazzák a terapeuták, hogy elősegítsék a kijelölt cél elérését.

Egyéb

Gyakorlóhely biztosítása iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők számára. Szakmai konzultációk biztosítása a jelzőrendszeri tagok részére.

A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja

Az igénybevétel módja

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja szolgáltatásait

  • önkéntesen vehetik igénybe az egyének, gyermekek és szüleik vagy gondozóik, illetve cselekvőképességükben korlátozott személyek,
  • a jelzőrendszer jelzését követően intézményünk kezdeményezi a kapcsolatfelvételt,
  • a hatóság (gyámhivatal) kötelezi az egyént, a gyermeket, a szülőt a szolgáltatás igénybevételére.

Az igénybevétel feltételei

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja által biztosított szolgáltatások (általános és speciális) igénybevétele térítésmentes.

A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja

Intézményünk tevékenysége elsődlegesen a személyes kapcsolattartásra épül. A szolgáltatást önként igénybe vevők esetében az első találkozás az intézményben, a család otthonában vagy egyéb helyszínen történik, amelyen a felvetődő problémák, felmerülő igények megtárgyalása után kerül sor az együttműködés színterének a megbeszélésére. Amennyiben az ügyfél állapota szükségessé teszi, a gondozás kizárólag a tartózkodási helyen történik. Levélben történő megkereséskor felvilágosítást, segítséget – a probléma jellegétől függően – írásban vagy személyesen nyújt intézményünk.

Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja

A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja munkája során együttműködik és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végző szakintézményekkel, állami, egyházi, civil és gazdálkodó szervezetekkel.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszeri feladatai:

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat:

  • figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségességét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,
  • tájékoztatja a jelzésre kötelezetteket a jelzési lehetőségéről, továbbá felhívja jelzési kötelezettségük írásban történő teljesítésére,
  • fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, családot, a szolgáltatásainkról tájékoztatást ad,
  • a probléma jellegéhez a veszélyeztetettség mértékéhez az egyén, gyermek, család szükségletéhez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve megszüntetése érdekében,
  • veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekjóléti nyilvántartás vonatkozó adatlapjait,
  • az intézkedés tényéről tájékoztatja a jelzéstevőt,
  • a beérkezett jelzésekről, a megtett intézkedésről heti jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak,
  • jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, melyről feljegyzést készít,
  • az érintett ügyében a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó, valamint lehetőség szerint az érintettek és a bevont segítők részvételével esetkonferenciát szervez,
  • éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít,
  • kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal,
  • évente 6 alkalommal szakmaközi megbeszélést szervez,
  • a veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési tervet dolgoz ki,
  • az éves szakmai tanácskozást február 28-ig kell megszervezni a jelzőrendszeri tagok meghívásával,
  • az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-ig készíti el,
  • szakmai támogatás szüksége esetén haladéktalanul megkeresi a család- és gyermekjóléti központot.